Az Önvédelemről laikusoknak 1. rész

Az elmúlt időszakban több olyan önvédelemről szóló súlyos hibákkal teleírt – minden bizonnyal a jó szándék által vezérelt – cikket láttam, ami a hazai jogszabályi háttér ismeretének teljes hiányát mutatta, vagy éppen egy külföldi cikk fordítása, ami hazánkban egyáltalán nem releváns élethelyzeteket mutat be. Egy előző cikkünkben a lakásvédelmi lehetőségek már említésre kerültek, ezért most lássuk, hogy közterületen mit viselhetünk a jogszabályok alapján és mely esetekben hogyan tudhatjuk saját magunkat vagy szeretteinket a legnagyobb biztonságban. Hogy kinek kellene erről tájékoztatnia az átlagembereket? Nagyon jó kérdés…

Törvényi háttér

Az első és legfontosabb dolog, amit meg kell jegyeznünk, hogy saját és családunk élete mindennél fontosabb, még a támadó testi épségénél is, ennek fényében született meg a 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 22. §-a. Először tehát nézzük meg a jogszabályi hátteret:

A jogos védelem
22. § (1) Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
(2) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha
a) azt személy ellen
aa) éjjel,
ab) fegyveresen,
ac) felfegyverkezve vagy
ad) csoportosan
követik el
(3) Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl.
(4) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.

Röviden és tömören, közterületen minden támadást, ami külön minősítésre került jogtalannak illetve automatikusan az élet kioltására irányulónak kell tekinteni, amennyiben az alábbiak közül legalább egy fennáll:
– Éjjel (a bírói gyakorlat szerint jellemzően 22-05 óráig tartó időszak számít éjjelnek),
– Fegyveresen (pl.: fegyverrel, fegyvernek látszó tárgyal, vagy robbanóanyaggal),
– Felfegyverkezve (élet kioltására alkalmas más eszközzel pl.: kés, balta, feszítővas, kard, stb.) vagy
– Csoportosan (min. 3 fő által elkövetett támadás)

A megváltozott törvényi háttér mentesít attól a kötelezettségtől, hogy ugyanakkora erővel kellene válaszolnunk a támadásra. A támadás elhárításához felhasznált erőnek és eszközöknek, nem kell arányosságban állnia a támadó által használt erővel és eszközökkel.

Mi lehet nálunk közterületen?

Egy kezemen megtudom számolni azon eszközök számát amik viselése (és nem a használata, amit sokan összekevernek) jogszerű. Az egyik a 20 gramm töltő tömeg alatti gázspray (CS vagy CR hatóanyaggal), a másik pedig a gáz- és riasztópisztoly gáztölténnyel (CS vagy PV hatóanyaggal) vagy a gumilövedék kilövésére képes gáz- és riasztófegyver (természetesen mindkét esetben a rendőrség által kiállított viselési engedéllyel).
Szintén jogszerűen viselhetőek a taktikai tollak, a jobb minőségűek teste acél vagy alumínium, a végén pedig edzett üvegtörő hegy lett kialakítva. Ezek fő funkciója természetesen továbbra is az írás, de végszükség esetén önvédelmre is használhatóak. Egy sok esetben méltatlanul mellőzött eszköz az elemlámpa, melynek hasznosságára a későbbiekben még kitérek. Érdemes masszív acél vagy alumínium testűt választani, így ütésre is kiválóan alkalmas eszközt kapunk, amit jogilag közterületen viselhetünk és kiválthatjuk vele a tiltott boxert, esetleg tonfát, kubotant egy önvédelmi szituációban.

Miért? Azért mert ezek a közterületen legálisan viselhető önvédelmi eszközök, ugyanis illik figyelembe venni a fegyverjogszabályok mellett a 175/2003. (X. 28.) Korm. rendeletet a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről. Ez megtiltja bizonyos eszközök közterületen való puszta birtoklását, ha azok nincsenek biztonságosan elcsomagolva szállítva. Ilyen eszközök pl.: rugóskés, ólmosbot, teleszkópos botok (vipera), gumibot, boxer, elektromos sokkoló, 20 gramm töltőanyag tömeget meghaladó gázspray, valamint – felháborító módon – minden paprika azaz kapszaicin hatóanyagú spray-t töltőtömegtől függetlenül. Bár a kormányrendelet engedi viselni a 8 cm alatti szúróhosszúságú vagy vágó élű szúró- vagy vágóeszközöket, tehát késeket, de ezek nem igazán alkalmasak elsődleges önvédelmi fegyvernek.

Ezen eszközök közterületen való viselésével, az esetleges csomag- vagy ruházatátvizsgáláskor nem csak az eszköz elkobzását, hanem egy több tízezer forintos szabálysértési bírságot is kockáztatunk. Arról nem is beszélve, hogy a hazaút folyamán a továbbiakban teljesen védtelenek leszünk, egy esetleges támadás esetén…

A legális, mégis értelmetlen holmik

Külön ki kell emelni, hogy a tömegmédia által javasolt mobiltelefonos segélykérő alkalmazások, illetve a különféle éles hangot kiadó pánikriasztók használata kifejezetten ellenjavallt. Mekkora a reális esélye annak, hogy miközben egy 50 kilós nő mind a két kezét lefogják, és közben tépik le róla a nadrágot a mobilján fog tudni segítséget kérni? Vagy az, hogy a támadó az éles hangot kiadó pánikriasztót nem dobja bele egy pocsolyába, esetleg nem tapossa el, majd pedig válik még agresszívabbá és öli meg az áldozatot. Ráadásul az emberek nagy részét nem érdekli, ha egy autó riasztóhoz hasonló hangot hall az éjszakában, tehát nem fog a segítségünkre szaladni.

Juhász Ákos

Megjelent a Kaliber magazin 2017 Március-i (227.) számában.