Menedék építés
Ismét az elcsépelt 3-as szabállyal kezdünk, igaz kicsit kiegészítve azt. 3 perc levegő nélkül, 3 óra menedék nélkül extrém körülmények között. És álljunk is meg itt, hiszen ebben a cikkben a menedéképítéssel fogunk foglalkozni.
Mint mindig kezdjük egy kis élettannal. Az emberi test nagyban függ a hő-háztartásától. Hőmérsékletünk normás esetben 36,3 – 37,1°C a férfiaknál, 36,5 – 37,3°C a nőknél. Leginkább a környezeti hatások (pl.: szél, eső, havazás, fagy, erős napsütés) befolyásolják ezeket az értékeket, de nagyon sokat számít a ruházatunk is. Élettanilag a test hőmérsékletének két szélsőséges esete állhat fent, a kihűlés (Hipotermia) és a hőguta (Hyperthermia). Egy jó menedékkel (és extrém hideg esetén egy hosszú tűzzel) a kihűlést és a hőgutát is meg tudjuk előzni!
Kihűlés esetén a testünk hőmérséklete tartósan 35 °C alá alá csökken, szervezetünk pedig képtelen pótolni az elvesztett hőmennyiséget. Vizes ruházat esetén a Hipotermia sokkal gyorsabban végez velünk, mint bármi más. A jelei lehetnek a fáradtság, ingerlékenység, zavartság, hidegrázás, sápadt és hideg bőr, ügyetlenség, letargia, elmosódott beszéd vagy az ésszerűtlen cselekvés, álmosság. Előrehaladott állapotot jelez az eszméletvesztés, a lassú szívverés és a felszínes légzés. A kihűlés a test egyenletes, fokozatos felmelegítésével visszafordítható. Nem javasolt a dörzsölgetés, a kályhához fektetés és a forró vízbe ültetés sem. Ezen esetekben a hirtelen felmelegedő testrészekben fokozott vérkeringés indul meg, amely a vér egyenlőtlen eloszlását, ezáltal sokkot okozhat. Ne itassunk továbbá alkoholt a kihűlt személlyel, mert ez tágítja az ereket, így növeli a hő leadást.
Menedéket alapvetően azért építünk, hogy megvédjen az időjárás viszontagságaitól (csapadék, szél), valamint a biztonságérzet miatt, hogy tető van a fejünk felett. Talán a széltől való védekezés az egyik legfontosabb feladat, mert a szél roppant nagy hő elvonó tényező! Csapadék sem kell, sőt extrém hideg sem ahhoz, hogy nagy szélben gyorsan áthűljön az ember, főleg, ha a ruházatán is átfúj! Szeles időben sokszor az is elég, ha szélvédett helyre megyünk, vagy valamilyen szélfogót építünk. Csapadékos időben nagyon fontos a menedék tetejének lejtése és szigetelése, hideg idő esetén pedig az, hogy ne közvetlenül talajon aludjunk, ezzel is csökkentjük a kihűlés kockázatát. A külső környezeti tényezők kizárásával, jóval komfortosabban fogunk tudni pihenni, egy tűz mellet meg tudjuk szárítani az átázott ruháinkat, főzni tudunk, a hosszú tűz pedig nem csak szemből fog minket melegíteni, hanem a menedék fala visszaveri a hőt a testünkre. A menedék tehát egy olyan több funkciós eszköz, ami jelentősen képes befolyásolni a morálunkat, mégis készülhet szinte bármiből és lehet szinte bárhol.
A menedékeket általában két nagy csoportra bontják, ezek a természetes és a mesterséges menedékekre. A természetes menedékek lehetnek például kidőlt fák törzseire épített féltetős menedék, A menedék, barlangfülkék, kiszögelések. Mesterséges menedéket szinte bármiből építhetünk, poncsóból vagy ponyvából, de mesterséges menedék még a bivakzsák és a sátor is. A menedék (illetve a táborhely) kiválasztásánál érdemes figyelembe venni a környezetünket is. Ne állítsunk menedéket vízmosásba, medenceszerű nagy mélyedésekbe, illetve mindig nézzük meg a környező fákat. Keressünk a menedékünk körül a fák tetején elszáradt ágakat, ezeket különösen a tavaszi és nyári időszakban könnyű kiszúrni, hiszen nem nő rajtuk levél. Ezeket kerüljük el, vagy ha van, nálunk kötél próbáljuk meg lerántani őket. Ha egy fában télen nem vagyunk, biztosak nyugodtan rugdossuk meg. Ha megmozdul, keressünk másik helyet. A bükkösöket pedig messzire kerüljük el, mert gyökérzetük oldal irányú szétterjedése miatt hajlamosak a kidőlésre, már nem túl erős szélben is.
Juhász Ákos és Heim Tankréd
Megjelent a Kaliber Különszám 2017 Nyár (30.) magazinban.