Fokos vagy balta?
Egy újabb eszköz tesztje, társszerzőnk tollából:
Napjainkban egyre inkább trendi a taktikai fejszék (szerintem inkább balták, vagy hogy magyarosch legyen, fokosok) használata. Nemcsak a bushcraft jött divatba, és derült ki, hogy bár egy masszív késsel mindent lehet, de nem mindent érdemes megoldani a vadonban, de a taktikai cuccok elterjedésével és a Vikingek sorozat többéves népszerűségével is elterjedtek ezek a balták (a körszakállal együtt). Persze nem véletlenül.
Cikkünk tárgya egy igazi kínai remek, amely az évek óta terjedő divat számos kiforrott megoldását egyesíti magában.
Ezeknek a kisbaltáknak az egyik rákfenéje a súly. Ha túl nehéz, akkor nem viszed magaddal. ha túl könnyű, akkor pedig favágásnál lesz túl kicsi a tehetetlensége, túl hamar veszíti el a mozgási energiáját, tehát nem érsz többet vele, mint egy megtermett késsel.
A tárgyalt típus az arany középút viselhetőbb oldalát választotta, és nem is törekszik arra, hogy felmerüljön bennünk a kísértés a kalapálásra, lévén a foka nem kalapácsfej, vagy csákány lett, hanem szöghúzásra alkalmas feszítővas. Így a sátorcövek leverésének lehetőségét a lőszeresláda könnyebb felbontása váltotta le. A fejben lévő kikönnyítések közül az egyik három méretű (12-es, 10-es és 8-as) hatlapfejű csavarkulcs lett, ami jól jöhet, ha épp hozzáférünk az épp ilyen (egyébként gyakori) méretű csavarhoz. Ha egyszer hozzáfértünk, ott erőkarban nem lesz hiány, és ha valami enged, az a csavar lesz… Persze ezek a lyukak a nagyobb szögek kihúzásánál is jól jöhetnek.
A másik kikönnyítés zsinórfonat készítésére alkalmas, a fejen lévő csúszásgátló recézés akár a zsinór elmozdulását is gátolhatja. Egy kis darab zsinór ugyan nem sok mindenre jó, de lehet olyan helyzet, amikor pont ennyi segít rajtunk.
A fej és súlypontjának kialakítása a viking balták elvét követi, tehát ha a fej tövénél fogjuk a markolatot, akár a recézett ujjtámaszt is használva, kényelmesen lehet vele finom munkákat végezni. Gyári élével végeztük a tesztet, a dobozból kivéve. Így is lehetett nyársat hegyezni, vagy csontszáraz ágból tollas ágat készíteni. Nyilván további élezés után még hatékonyabb műszer lenne.
Persze a nagy keménységre edzett (58 HRC kemény, 5mm vastag 440C rozsdamentes acél) baltának egy kis brutálkodás sem árt: száraz akácból is bátran hasíthatunk gyújtóst, vághatunk le ágakat. A vágóél hossza 7,9 cm, mintha csak a magyar törvényekre szabták volna…
A nyél üvegszálas műanyag, a markolatrészen határozott érdesítéssel, 
ami rendkívül jó fogást ad neki. A markolat végében lévő lyuk is zsinórt követel, amibe a csuklónkat bújtathatjuk akár.
A tok gyári állapotban rendkívül szoros, érdemes pár napig benne hagyni, nyilván használat folyamán ez majd igazodik, kopik egy kicsit. Nagy előnye, hogy mindkét irányú rögzítést lehetővé teszi a ruházaton, vagy a patentos bújtatónak hála akár MOLLE rendszerű rögzítési pontokra is feltehető könnyedén, legyen az akár hátizsák, málhaöv. Ez óriási előny, követi a balta tervezési elvét, miszerint inkább legyen viselhető az eszköz. 416g és 30,7cm a hosszú, így akár a derékon keresztben (nyelét a nadrág bújtatójába dugva) is kényelmesen viselhető.
Negatívum: kalapálni tényleg nem lehet vele, esetleg a markolat végével, de én nem erőltetném pont a rögzítési pontot gyepálni, így az amúgy sem túl vastag szögekhez kitalált feszítővasos részt én lehet inkább egy kalapácsfejre cseréltem volna, de érthető a kompromisszum, és mérlegelni kell: mi a valószínűbb feladat, amivel szembetaláljuk magunk: békésen táborozni, vagy nagyon gyorsan kinyitni egy leszegecselt ládát. Hogy a balta foka mi mindenre jó még, azt mindenkinek a fantáziájára bízom…
Összességében ez egy remek és gazdaságos kis eszköz, tisztes iparos munka, és az ára egy középkategóriás kés ára, míg olyan műszaki feladatokra is alkalmas gond nélkül, ami egy hasonló árú kést tönkretenne. Valóban betölti azt a szerepet, amire szánták: a műszaki (és logisztikus) katonák taktikai fokosa.
Szőrös Zoltán
kalasnyikov.hu
/képek forrása: szerző felvételei/
