Miért fontos a víz az emberi szervezet számára?
Biztosan mindenki ismeri a nagy hármas szabályt: 3 perc levegő nélkül, 3 nap víz nélkül, 3 hét táplálék nélkül. Testünk számára a levegő után a víz a második legfontosabb alapvető szükséglet.Ha csak hazánk területét nézzük, akkor közel 13500 vízfolyam és tó szerepel a vízügyi nyilván tartásban. Ezek nagy részének vize emberi fogyasztása szűrés illetve tisztítás nélkül nem alkalmas, illetve komoly kockázatokat rejt magában. E cikk célja, hogy az olvasó megismerkedjen a vízszerzési és víztisztítási lehetőségekkel.
Miért fontos a víz az emberi szervezet számára?
Az emberi test tömegének több mint a fele víz, ennek a mennyisége függ az illető életkorától és a nemétől is. Általánosságban a csecsemők test tömegének ~70%, a felnőtt nőkének ~50%-a, felnőtt férfiak test tömegének pedig ~60%-a víz. A folyadékháztartás megőrzéséhez, tehát ahhoz hogy az izzadással, lélegzéssel és az anyagcserével a testből kiürült vizet pótoljuk innunk, kell.A nem megfelelő mennyiségű folyadékbevitel miatt kiszáradás (dehidratáció) fog bekövetkezni, melynek súlyossága az oldott ásványi sók és a vízveszteség mértékétől függ. Ha a test tömegünk ~2%-ának megfelelő mennyiségű vizet veszít szervezetünk fizikai és szellemi képességünk elkezd romlani, fáj a fejünk, fáradság lép fel, vérünk besűrűsödik. Ha a folyadék veszteség a test tömegünk több mint ~5%-a akkor már szédülés, hányinger, fizikai gyengeség, mentális zavartság lesz rajtunk. ~10%-os folyadékvesztésnél már az izmok lebénulnak, külső segítség nélkül az állapot visszafordíthatatlan. A test tömegünk ~15%-ának megfelelő vízveszteségnél már beáll a halál.
Nagyon sokan juthattak már el a kiszáradás első stádiumába tudtukon kívül is.A szomjúság a víz hiányának konkrét jelzése, amikor szomjúságot érzünk elkezdődött a kiszáradás folyamata, amit így jelez a testünk. Ezért fontos, hogy rendszeresen, akár minimum fél óránként igyunk legalább egy kortyot. A napi vízszükségletünket befolyásolják a külső környezeti hatások is (pl.: hőmérséklet, páratartalom) valamint az is, hogy végzünk e testmozgást (pl.: nehéz fizikai munka, sport). A szakirodalmak a napi 1,5-2 liter víz elfogyasztását ajánlják ahhoz, hogy normál körülmények között a test folyadékháztartása ne omoljon össze. Ez bizonyos esetekben akár a többszörösére is nőhet akár 6-7 literre is, de ez akár egészség károsodással is járhat.
Tudnunk kell, hogy az ivóvíz oldott ásványi anyagokat tartalmaz, pl. kalciumot, magnéziumot, káliumot, nátriumot. Ezek is szükségesek a test megfelelő működéséhez, ezért nem jó, ha desztillált vizet, vagy összegyűjtött esővizet iszunk. Ezzel csak a folyadék bevitelt pótoljuk, de az oldott ásványi anyag és elektrolit vesztést nem. Ilyen esetekben javasolom, hogy készítsünk a vízből levest, vagy ha van, a közelben mészkő rakjunk bele egy kis darabot, amiből ki tudnak oldódni az ásványi anyagok.
A természetben fellelhető vizek több féle anyagokkal (pl.: kőolaj származékok, vegyszerek) is szennyezettek lehetnek, amik kiszűrésére a továbbiakban bemutatott módszerek nem alkalmasak. A legfontosabb, hogy a vírusokat és a baktériumokat kiszűrjük illetve elpusztítsuk a felhasználandó vízben. Ezzel is megkímélve magunkat a további vízveszteséget okozó hányásos, hasmenéses betegségektől. Hazánkban, a vizekben leggyakrabban a salmonella, kólibaktérium, a vérhas illetve a kolera kórokozója fordulhat elő.
A legegyszerűbb vízfertőtlenítési eljárás a forralás. Vizsgálatokkal bizonyított, hogy hazánk területén 5 perc, trópusi éghajlaton 10-15 perc forralás elegendő a kórokozók elpusztításához. 20 perc forralással minden ismert kórokozó elpusztítható. (Forralási idő= „lobogó” víz állapotban mérendő!). Forralás előtt a vizet valamilyen mechanikai szűrésnek célszerű alávetni, mert ezzel nő a hatásfoka. Arra azonban figyelemmel kell lenni, hogy a baktériumok által termelt toxinok egy része nem bomlik le hő hatására.
Juhász Ákos és Heim Tankréd
Megjelent a Kaliber Különszám 2017 Tavasz (29.) számában.
