Mint azt előző a menedékekkel foglalkozó cikkünkben már említettük, testünk halmozottan hátrányos helyzetben van, ha a hőháztartásáról van szó. Hiszen a testünk maghőmérsékletét csak egy bizonyos pontig tudjuk önállóan fenntartani, ez után a pont után következik hipotermia. Külső hőforrásra van szükségünk, amit a természetben legkönnyebben tűzgyújtással tudunk biztosítani, ezen cikkben igyekszünk feldolgozni e témakör legfontosabb részeit.
A homo erectus (előember) kezdte el használni a tüzet ~ 1,4 millió évvel ezelőtt, tűz használata a felső-őskőkorszakban vált általánossá. Magának a tűznek óriási jelentősége volt abban, hogy fajunk tovább fejlődjön. A tűz nem csak fényt és meleget adott, hanem megkönnyítette a különféle táplálékok elkészítését, védelmet nyújtott a ragadozók elől, sőt a fénye mellé gyűlhettek az emberek, ami jelentősen javított a szociális képességeiken.
Ugyan először passzív felhasználói voltak őseink a tűznek, tehát a tűzvészek után talált ehető gyümölcsök és megégett állatok húsát fogyasztották el. A későbbiekben meg tanulták kordában tartani, és aktívan használni a tűz által nyújtott lehetőségeket. A főzés folyamatával elbomolhatnak a különben mérgező növények méreganyagai, a kemény rostszálak megpuhulnak, a hús tartósabbá válik, könnyebben emészthető, mintha nyersen maradna.
Mi a tűz, mi szükséges ahhoz, hogy tüzünk égjen?
A tűz kémiai jelenség, éghető anyag fény- és hő leadással járó oxidációja. Közvetlen hatása, az égés, a szerves anyagokat visszafordíthatatlan folyamattal elbomlasztja. A tűz általában az oxidációs folyamat kísérőjelensége, önfenntartó folyamat, ha az égés feltételei adottak. Az égés feltételei a következőek: szükségünk van éghető anyagra (ez jelen esetben a természetben megtalálható fa), égést tápláló közegre (oxigénre) és a gyulladási hőmérséklet elérésére (ez anyagtól függően változó).
Mesterséges avagy szükség élesztékek
A mesterségeses úgynevezett szükség élesztékek közül leginkább a tampont emelnénk ki. Gyári csomagolásában mérsékelten víz és nedvesség álló, pamutból, műselyemből, illetve pamut és műselyem szálak keverékéből készül, emiatt nagyon jól ég. Tampont általában szükség helyzetben használunk tűzgyújtáshoz vagy akkor, amikor kevés éleszték áll rendelkezésünkre.
Ökölszabályként kell arra a mondásra tekinteni, hogy dupla annyi élesztéket gyűjtsünk össze, mint amennyit szükségesnek tartunk. Így ha menet közben pótolni kell a hiányzó mennyiséget, akkor sem leszünk bajban.
Cikkünk koránt sem teljes, a valóságban a felsoroltakon kívül még jó pár éleszték fajta, tűzgyújtási módszer és tűztípus létezik, ezek közül megpróbáltuk a legismertebbeket és a legérdekesebbeket bemutatni.
Juhász Ákos és Heim Tankréd
Megjelent a Kaliber Különszám 2017 Ősz (31.) magazinban.